Októberben folyamatosan érkeznek a szabadgyökerű gyümölcsfák, és bogyós gyümölcsök a Silvanus kertészetbe!

Kínálatunkban:
ŐSZIBARACK
Suncrest
Redhaven
Early Redhaven
Champion
Michelini
Mariska
Andósa
Vénus
Flavortop
KÖRTE
Packhams Triumph
Piros Vilmos
Vilmos
Bosc Kobak/Alexander
ALMA
Idared
Jonatán M. 41
Granny Smith
SZILVA
Cacanska lepotica
Cacanska rodna
Cacanska rana
Bluefre
Stanley
Debreceni muskotály
NASPOLYA
Nottingham
KAJSZI
Gönci magyar kajszi
Bergeron
Rózsakajszi
CSERESZNYE
Germersdorfi 3
Linda
Stella
Szomolyai fekete
MEGGY
Meteor korai
Pándy 279
Érdi bőtermő
Kántorjánosi 3.
Érdi nagygyümölcsű
MANDULA
Tétényi bőtermő
Tétényi kedvenc
DIÓ
Alsószentiváni 117
Milotai 10
Lara
SZABADGYÖKERŰ BOGYÓSGYÜMÖLCSÖK
Köszméte Hinnonmaki Gelb
Piros ribiszke Jonkheer van Tets
Piros ribiszke Rovada
Fehér ribiszke Blanka
Málna Malling Exploit
Málna Fertődi Zamatos
Málna Autumn Bliss



A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése és gondozása – Professzionális útmutató
A szabadgyökerű gyümölcsfák kiváló választást jelentenek mind a hobbikertészek, mind a profik számára, kedvező ár-érték arányuk alapján.
Fontos azonban, hogy a telepítés a megfelelő időben, precíz szakmai technikával és a biológiai igények figyelembevételével történjen.
1. Az ültetés ideális időpontja
A szabadgyökerű gyümölcsfák kizárólag a növény vegetációs nyugalmi időszakában ültethetők, amikor a nedvkeringés lelassult, és nincsenek lombfelületek, amelyek párologtatnának.
- Őszi ültetés (Főidőszak): A lombhullástól (október közepe-vége) a tartós talajmenti fagyok beálltáig tart. Szakmailag ez a legkedvezőbb időpont. A talaj télen is megőrzi a mélyebb rétegek melegét, így a fa már a fagyos hónapok alatt megkezdi a hajszálgyökerek (szívógyökerek) fejlesztését. Tavasszal így a növény kész gyökérzettel indul fejlődésnek.
- Tavaszi ültetés: A talaj kiengedésétől a rügypattanásig (március elejétől április végéig) tart. Akkor javasolt, ha fagyérzékenyebb fajokról (pl. kajszibarack, őszibarack, mandula) van szó, vagy ha a téli vadkár kockázata az adott területen túl magas.
2. Szakszerű előkészítés
Az ültetés előtti felkészítés döntő a megeredés szempontjából.
- A gyökérzet frissítése (Gyökérmetszés): Éles, fertőtlenített metszőollóval vágjuk vissza a sérült, megtört vagy elhalt gyökérrészeket az egészséges, fehér szövetig. A vastagabb főgyökereket csupán minimálisan (1–2 cm-es visszavágással) frissítsük fel, hogy stimuláljuk a sejtosztódást és az új gyökérágak képződését. A dús hajszálgyökereket hagyjuk épen!
- Felszivatás: Ültetés előtt a gyökérzetet legalább 12–24 órára állítsuk tiszta vízbe, hogy a szövetei teljesen feltöltődjenek nedvességgel.
- Pépesítés/Iszapolás: Régi, de rendkívül hatékony módszer a gyökerek bemártása agyag, friss marhatrágya és víz sűrű keverékébe. Ez a védőréteg elzárja a mikrosebeket a kórokozóktól, és közvetlen kapcsolatot biztosít a talajszemcsékkel.
3. Az ültetés lépésről lépésre (A technológia)
A gödör előkészítése
Ássunk egy legalább 80×80×80 cm-es, vagy a gyökérzet kiterjedésénél kétszer nagyobb ültetőgödröt. A kiásott földet különítsük el: a felső, tápanyagban gazdag termőréteget (humuszt) az egyik, az alsóbb, altalaji réteget a másik oldalra gyűjtsük. A gödör alját és oldalait ásóval lazítsuk fel, hogy a növekvő gyökerek könnyen utat törhessenek maguknak.
Tápanyag-utánpótlás és talajcsere
A gödör aljára helyezzünk 10–15 kg érett komposztot vagy érett szerves trágyát. Fontos szakmai szabály: a trágyára mindig terítsünk 10-15 cm-es tiszta földréteget a felső humuszos rétegből! A növény gyökérzete soha nem érintkezhet közvetlenül a tiszta trágyával, mert az leperzselheti a fiatal gyökereket.
A csemete elhelyezése és az oltási hely magassága
Helyezzük a fát a gödörbe. A legfontosabb technológiai lépés a mélység beállítása: az oltás helyének (a törzs alsó részén található jellegzetes megvastagodásnak) mindig a végleges talajszint felett kell maradnia 3–5 cm-rel. Ha az oltás a föld alá kerül, a nemes rész saját gyökeret növeszthet („legyökeresedik”), és elveszítheti az alany által biztosított előnyös tulajdonságokat (pl. törpésítő hatás, betegség-ellenállóság).
Tömörítés
Kezdjük el visszatölteni a fenti, humuszos földet a gyökerek közé. Közben óvatosan mozgassuk meg a fát függőlegesen fel-le, hogy a föld teljesen kitöltse a gyökérágak közötti réseket. A földet rétegenként, lábbal enyhén (belülről kifelé haladva) tömörítsük, ügyelve arra, hogy ne szakítsuk le a gyökereket.
Beiszapolás és mulcsozás
Az ültetést követően alakítsunk ki egy földtányért (öntözőperemet) a törzs körül, és végezzünk bőséges, 20–30 literes beiszapoló öntözést. Ez nemcsak a vízpótlást szolgálja, hanem kimossa a maradék levegőbuborékokat is a gyökérzet mellől. Az öntözés után a talajfelszínt érdemes 5–8 cm vastagon fakéreggel, faforgáccsal vagy szalmával mulcsozni, ami megőrzi a talaj nedvességét és gátolja a gyomok kelését.
4. Gondozás az első évben
- Karózás: A fiatal suhángok vagy koronás oltványok szélérzékenyek. Az ültetéssel egy időben üssünk le egy stabil támkarót a fa uralkodó szélirány felőli oldalára. A törzset nyolcas alakú, rugalmas vagy laza kötözéssel rögzítsük a karóhoz, ügyelve arra, hogy a zsineg ne vágjon be a növekedő kéregbe.
- Rendszeres vízellátás: Az első évben a fa még nem rendelkezik kiterjedt gyökérzettel. Száraz tavaszi és nyári időszakokban hetente legalább egyszer-kétszer szükséges a nagy adagú (nem felületi, hanem mélyre ható) öntözés.
- Vadvédelem: Őszi telepítés esetén a törzset vegyük körbe műanyag törzsvédő hálóval (vadvédelmi spirállal) a nyulak, őzek rágáskárának megelőzése érdekében.
- Tavaszi visszametszés (Koronaalakítás): Akár ősszel, akár tavasszal ültettünk, kora tavasszal elengedhetetlen a suháng visszavágása vagy a koronás fa ágainak egyensúlyi metszése (általában 1/3-2/3 arányú visszavágás). Ez állítja helyre a kitermelés során megkurtított gyökérzet és a föld feletti rész közötti biológiai egyensúlyt.


